-->

2014. december 29., hétfő

II. Fejezet - 27. Rész


Harry testével ellök, mire szétterülök az ágyon. Párat pattanok a rugók miatt, de teste a matracba présel.
Orrát végighúzza az arcomon, a nyakamon és a dekoltázsomon.
- Kezdek türelmetlen lenni - mormogom.
- Ez az ára, ha romantikus filmnek álcázott pornót nézel - mondja pimaszul, arcán levakarhatatlan vigyorral.
- Idegesítő vagy.
- De azért várod, hogy megdugjalak, hm?
- Pimasz dög - hergelem tovább.
- Ki az idegesítő? - kérdezi és a nyakamat kezdi csókolgatni. Helyben vagyunk.
- Te - motyogom. - Egy idegesítő, pimasz dög vagy.
- De azért szeretsz - néz fel rám. 
- De nem jobban, mint te.
- Hát persze, hogy nem - érzem a vigyorát a bőrömön.  Ficánkolni kezdek, amiért még mindig nem csinál semmit. - ... Meg is mutatom mennyire.
Hirtelen az ágy szélére húz, a lábaimat széttárja a kezével. Fel sem fogom, annyira gyorsan csinálja.
A másik pillanatban már nincs rajtam ruha se, és a fejem a lábam között jár.
- Nem szeretem, ha felhergelsz - motyogja a combomba, aztán belekap a fogával. Hangosan felsikítok.
- Nem szeretem, ha megvárakoztatsz.
- Sajnálom - mondja, egy pillanatra felnéz, de az arca egyáltalán nem bűnbánó. Mit is vártam?
A gondolkodásomat a nyelve szakítja meg, ott. Nyögök és feljebb emelem a csípőmet, kétségbeesetten keresve még több kapcsolatot az ajkával.
Ujjait a combomon futtatja végig, egészen a nőiességemig. Ott meg is áll, simogatni kezd a nyelvével már őrült tempót diktál. Aztán ahogy csatlakozik hozzá az ujja, teljesen elvesztem a fejemet.
Ficánkolok az ágyon, hol a lepedőbe, hol a hajába markolok.
- Elég! - kiáltom, mire megtántorodik és felnéz rám. Ahogy meglátom a zilált haját és piros arcát, nem sok kell, hogy azt mondjam: folytasd! - Magamban akarlak, most!
Elvigyorodik és lerántja magáról a nadrágot, közben feljebb mászok az ágyon, Harry pedig fölém támaszkodik.
- Máris kedvesem - súgja, miközben a lábaim közé ékeli a csípőjét. 
Aztán egy erős lökéssel már bennem is van és úgy mozog, mintha az élete múlna rajta.
Lehúzom magamhoz egy csókért, de annyira gyorsan mozog bennem, hogy képtelenek vagyunk csakis az orrunkon levegőt venni.
Egymás szájába lihegünk, Harrynek a haját tépem, míg ő guminőnek képzelve engem, angol spárgában tartja a lábaim.
- Annyira szeretlek - morogja a fülembe. Megrándul bennem, mire méggyorsabb tempót vesz fel. Kétségbeesetten nézek fel rá, mire kezét oda vezeti, ahol összeérünk és dörzsölni kezdi a legérzékenyebb pontom.
- Te jó ég, Harry. Én is szeretlek - egy érzékenyebb pontot talál el, mire felsikítok. - Imádlak!
Az ágy háttámlájába kapaszkodva folytatja a mozgást. A nyakamat kezdi csókolgatni, de leginkább csak lihegés lesz belőle, amitől libabőrös a bőröm.  Nem bírom tovább és már gondolkozni sem tudok. A nyakánál fogva újra magamhoz húzom és kicsikarok belőle egy rendes csókot, de mire eljutnánk odáig, hörögve elélvez és nem kell más, én is elmegyek.


_______________________________


/ Eleanor szemszöge / 
 
- Soha többet ne hazudj nekem - motyogom, miközben megsimítom Louis arcát. A kanapén fekszünk, egymással szemben.
- Annyira sajnálom, bébi - mondja. Lehunyom a szemem, hogy ne lássam, ha megint sírni kezd. - Nem ezt érdemled, nem lett volna szabad ezt átélned. Nem neked, El. Én azt hiszem...
Felnyitom a szemem. Most szakítani fog? Kérlek, ne.
- ... nem tudom elégszer megköszönni, hogy visszafogadtál. És annyira önző vagyok, hogy nem tudlak elengedni. Hihetetlen, hogy mekkora szíved van.
A szememből kibuggyan egy kövér könnycsepp. Louis letörli a hüvelykujjával és megcsókolja a homlokom.
Egyre több könny jön elő, mikor eszembe jut, hogy a vallomásával még nem lett minden szép és jó.
- Terhes vagyok, Louis - mondom szipogva.
- Tudom, bébi.
- Én...
- Hé - a kezei közé fogja az arcomat. - minden rendben lesz, oké? Terhes vagy és lesz egy gyönyörű gyerekünk. Felneveljük és mindent megadunk neki. Boldogak leszünk.
- Ez nem ilyen könnyű - sírom.
- Dehogynem. Csak próbáld meg élvezni. Ne úgy fogd fel, mint egy terhet, mint amit rád raktak...
- De hát az! - kiáltom.
Vékony vonallá szűkül a szája és remegni kezd a felső ajka. Egy csókot lehelek rá, nehogy megint sírni kezdjen. Egész biztos, hogy nem élném túl. Túl fájdalmas egy férfit sírni látni.
Beletúrok a hajába, még mindig csókolom az ajkait. Gyorsabban veszi a levegőt és nagyot sóhajtva elenged.
- Túl sokan vagyunk a házban.
Elpirulva bólintok.
- Annyira fiatalok vagyunk még - motyogom, miközben a hajában turkálok. - Túl fiatalok egy gyerekhez. Hisz még mi is azok vagyunk.
- Ne rágódj ezen annyit.
- De hisz annyi mindent kell majd tennünk miatta! Orvoshoz kell majd járnom, drága gyógyszereket szednem, oltásokat kapnom, ahogy a kicsinek is. El is  kell költöznünk, Louis.
- A pénz nem számít, bébi. Akár a világot is a lábaid elé tudnám rakni. Bármit, amit kérsz.
- Hogyan? Még munkád sincs. Én sem dolgozok, de még ha akarnék se tudnék, mivel kilenc hónap múlva gyerekem lesz.
- Gyerekünk lesz, az istenért, Eleanor! Tudod te, hogy mennyi pénzt kapunk pusztán azért, mert irányítjuk az elhurcolást és a bandákat? Rengeteget. Annyit, amennyire már a milliomosoknak sem lenne szüksége.
Kábultan nézek fel rá.
- Ne haragudj, hogy kiabáltam - mondja halkan.
Megrázom a fejem.
- Mi lesz a gyerekünkkel, Louis? Ő is részt fog venni az elhurcoláson? Izgulhatunk minden hónapban, hogy elviszik és minden munkánk, a szeretetünk odavész?
- Nem! Ez természetes, hogy nem. Megfogjuk őt védeni. Bármi áron.
- Hogyan? Bandatag lesz? Gyilkolni fog és uralkodni mindenki és minden felett?
- Normális élete lesz, El. Nem ilyen elbaszott, mint a mienk.
- Annyira féltem őt. Még csak meg sem született. Még annyira távoli, de annyira féltem.
- Minden rendben lesz - motyogja. - Bármit megteszek, hogy így legyen.
- Bármit, Louis? Mi van, ha fel kell a családodért áldoznod a bandát? Megtennéd?
- Megtenném. Érted, értem: kettőnkért. A családunkért.


 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Sziasztok!
Remélem tetszett a 27. rész. Ha igen, iratkozzatok fel, írjátok le a véleményeteket és pipálgassatok. Ha még nem tettétek, lépjetek be a facebook csoportba, ahol már az új blogom frissítéseit is követhetitek!
Csók, Doth Lee Xx

12 megjegyzés:

  1. Ahhh..*.* Ez az egyik legjobb blog.. az egyik kedvencem...;) Csak így tovább..!!
    P.S.: Első komi..;D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen :) Örülök, hogy tetszik!

      Törlés
  2. Imádom. Most van a szülinapom, ezzel fel dobtad a napom !

    VálaszTörlés
  3. Juuuuj, de cukiii Louis ❤❤❤❤
    Imadoom .. Koviit ❤

    VálaszTörlés
  4. Szia! Vár egy kis meglepetés a blogomon <3 Pusziii :) <3

    http://stockholmsyndrome1d.blogspot.hu/2014/12/1-dij.html

    VálaszTörlés
  5. Sziaaaa, nagyon jó lett ❤❤❤❤❤❤

    VálaszTörlés
  6. Nagyon jó lett.. Már alig várom a kövit! ❤❤❤

    VálaszTörlés
  7. Sziaa nagyon jo lett ♥ mikor lesz kovi resz? :)

    VálaszTörlés