-->

2014. szeptember 13., szombat

46. Rész

2014. január 17. Péntek

Több, mint egy hét telt el a sírós incidens óta. Azt vártam volna, hogy többet ez nem fog megtörténni, de nem így volt. Egyre sűrűbben jöttek rám a síró görcsök, de szerencsére Harrynek ezt mindig sikerült elmulasztania, viszont továbbra sem tudjuk hogyan. Eljutottunk arra a szintre, hogy nem fürödhetek egyedül, a mosódba sem mehetek ki egymagam, nehogy megint rám törjön a sírás. Ezért szinte mindig van valaki a társaságomban. Általában Harry, vagy Niall.
Eleanorral azóta sem találkoztam, valószínűleg utál, amiért ilyen helyzetbe hoztam. Louis viszont ezt határozottan cáfolja. Néha kérdezgetek róla pár dolgot Elről. Mindig a legnagyobb jóindulattal beszél róla
, van hogy el is felejtem, hogy amúgy egy hidegvérű gyilkos. Mint körülöttem itt mindenki más.

Most éppen egy szobába vagyunk, ami szinte teljesen tele van tömve ruhákkal. A fiúk itt választják ki az öltözetüket az ez évi legelső elhurcolásra. Na meg elvileg számunkra is van pár ruha.
- Szerintem ez a zakó jól néz ki azzal a sállal - néztem Harryre, aki immár 36. perce a tükörben bámulja magát.
- Majd én kitalálom mi néz ki jól - mondta hidegen. Általában nem ilyen, csak ha valamiben nagyon elmerül. Már megszoktam, hogy néha vannak elég paraszt vagy bunkó megnyilvánulásai.
- Akkor én azt hiszem már nem is kellek ide - ugrottam le az asztalról, amin ültem, majd elindultam kifelé.
- Nem - fogta meg a kezemet, majd visszaültetett az asztalra. - Nem fogsz egyedül kószálni. Se most, se máskor. Nem akarom, hogy bajod essen.
-Köszönöm - mosolyodtam el.  Bár nem kifejezetten szépen mondta, hogy maradjak itt, mégis lejött belőle, hogy csak védeni akart.
- A fehér színű szekrényben van pár ruha - mondta. Összeráncoltam a szemöldököm. - Amit te is felpróbálhatnál.
Egyből felcsillantak a szemeim.
- Szeretlek - pusziltam meg az ajkát gyorsan.
- Gondoltam - vigyorgott, majd újból magához húzott és megcsókolt. Miután elengedett, várakozóan néztem rá. - Szeretlek.
Mindjárt más - gondoltam magamban, majd a fehér szekrényhez indultam.

Az ajtajairól már lepattogott a festék, így néhány helyen a fa erőteljes barna színe kandikált ki, a hangja pedig leginkább egy nyávogó macskára hasonlított.

Három ruha volt a szekrényben. Az egyik egy comb középig érő antracit fekete ruha, ami valószínűleg feszülni fog rajtam.
A második egy fehér, csipkés, fodros ruha, a hátán óriási kivágással. A harmadik pedig türkizkék és fehér színű, szív alakú, csipkés dekoltázzsal. Már ha azt lehet dekoltázsnak hívni, ugyanis a felső rész szinte nem is takar semmit.

- Van itt valami hely, ahol öltözhetek? - kérdeztem Harryt.
- Igen, ez - mutatott körbe.
Morogva kezdtem el levetkőzni, majd felvenni a legelső fekete ruhát.
Igazam lett, ez a ruha tényleg eléggé testhez álló volt. De legalább semmi olyat nem mutatott, ami csak rám tartozott volna.

- Ez egész jó - motyogtam a tükörbe nézve.
- Mhm. Próbáld fel a türkizkéket - suttogta a fülembe, miközben a hátam mögé lépett és állát a vállamon pihentette.
- Nem szeretném.
- Biztos, hogy felpróbálod - mondta, majd a nyakamra helyezte ajkait. Nem csinált semmit, de mégis bizsergett a bőröm az érintésétől.
- Harry...
- Felpróbálod - mormolta, majd egy csókot lehelt a bőrömre.



***


- Harry? - kérdeztem, miközben az ágyban felé fordultam.
- Mhm.
- Hogy lesz az elhurcolás, ha vasárnap lesz tizenkilencedike?
- Ugyan úgy. De minket ez nem érint.
- Tessék?
- Te és én a kocsiban maradunk, amíg ők elhozzák a gyerekeket.
- Miért?
- Ne kérdezősködj már annyit - morgott. - Minden infót megkapsz majd, amire szükséged lesz. Most pedig gyere közelebb.
Közelebb csúsztam Harryhez az ágyon, olyannyira, hogy már szinte egy levegőt vettünk.Kezével átölelte a csípőmet, majd egy egyszerű mozdulattal a hátára feküdt én pedig rá a hasára.
-Ugh - nyögött fel.
- Valami baj van? - kérdeztem ártatlanul, miközben feljebb csúsztam úgy, hogy közben a csípőmet ringattam rajta.  Nem voltam még álmos, szóval gondoltam húzom kicsit az agyát.
- Nincs - fújta ki a levegőt, majd végigsimított a lábamon. A térd hajlatomnál állt meg, ott megfogva széttárta a lábaimat, majd újból végigsimított rajta, egészen a fenekemig, amibe erősen belemarkolt.  Ziháltam tőle és tudtam, hogy ő is észrevette. Nem habozott délebbi területre vinni a kezét.
- Harry - suttogtam fenyegetően, de leginkább csak egy sóvárgó nyögésnek hallatszott. Ennek nem így, fordítva kellett volna történnie.
- Fogd be és élvezd - utasított.
Ujjai a tőle kapott boxer alá siklottak és fedezték fel már nedves redőimet.  Másik kezével szorosan fogta a csípőmet, majd kissé feljebb csúszott az ágyon, így ő már a hátát az ágy támlának támasztva ült, én pedig ugyan így, csak vele szemben, rajta.
Ujjai a csiklómat kényeztették,  miközben a szabad kezével a boxerétől próbált megszabadítani. Miután sikerült neki, keze szabadon kalandozhatott a nőiességemen.  Csupán egyetlen testrészével okozott nekem egyre intenzívebb örömöt és ez ő is nagyon jól tudta. Nedvem a boxerére csöpögött, átáztatva azt.
- Basszus - zihálta, ujjai megálltak, viszont szüntelenül nyomták legérzékenyebb pontom.
- Kérlek, Harry - mondtam és előrébb toltam a csípőmet, még többért könyörögve.
Ujjai viszont így megcsúsztak, és türelmetlenségem miatt egyenesen belém nyomódtak.
- Ó te jó ég! 
Harry azonnal felhagyott a lazsálással, és talán mire mindkettőnk felfogta volna a helyzetet, mozgatni kezdte az ujjait bennem.
- Harry! - sikítottam.
- Gyerünk Babe, hadd halljam mennyire élvezed - bátorított, majd körzött egyet az ujjával, amiből immár három volt bennem.
Annyira vágytam rá, hogy az felfoghatatlan. Az ujjai a csípőmmel együtt mozogtak és egészen addig fel sem tűnt, hogy ezzel neki is örömet szerzek, mígnem egy elég cifra szitkozódás mellett nedvességet éreztem magam alatt.
- Harry! - ordítottam és talán hülyeség, de úgy éreztem, hogy a hang szigetelt szobán is átütött ez a kiáltás.  A még mindig mozgó ujjaira élveztem, majd lassan kihúzta azokat.
Kimerülten a mellkasára feküdtem, ő pedig átölelt a kezeivel.
- Istenem Harry - suttogtam halkan, még mindig zihálva, mire felnevetett. - Köszönöm.
- Hidd el, ez legalább annyira jó volt nekem, mint neked. Nincs mit köszönni.
- Semmit sem tettem, hogy neked jó legyen - biggyesztettem le az ajkaim.
- Ez faszság - morgott. - Nem magam miatt éreztem ilyen jól magam.
Pár percig csendben feküdtünk, viszont ez sem tartott sokáig, mivel mocorogni kezdett. Már épp arra készültem, hogy rászólok, mikor megszólalt.
- El kellene mennünk fürdeni.
- Semmi kedvem hozzá. Menj egyedül.
- Nem, te is jössz velem - mondta határozottan, majd kimászott alólam és a karjaiban bevitt a fürdőszobába.

Amennyire fitt voltam ezelőtt egy órával, most annyira vagyok álmos és fáradt. Semmihez sem volt kedvem, így mindent Harry csinált meg helyettem.
A kádba ültetett, majd levette rólam a pólómat, így már semmi sem takart. Megengedte a vizet, ezután ő maga is levetkőzött és beült elém.



Sziasztok!
Már rég nem írtam nektek a bejegyzés után, szóval most már ideje volt. Az egyik ok az, hogy elértük a +70.00 oldal megjelenítést és, hogy már 78 feliratkozóval büszkélkedhetek. Nagyon köszönöm minden lelkes olvasónak. A másik pedig, hogy amint látjátok nemsokára elérünk az ötvenedik részhez. Úgy terveztem, hogy ez lesz az első fejezet utolsó része, de ez még nem biztos. Mielőtt jönnének a kérdések, igen, lesz második évad és nagy valószínűséggel harmadik is.
Csók, Doth Lee Xx

5 megjegyzés:

  1. Ahhhhhhhw *-*
    Harom évad?! Azt a k*rvaaa ❤❤❤❤
    IMADOOOOOM *----*
    Gyorsan kovit, FANTASZTIKUS ❤❤❤
    Es gratulálok a 78 feliratkozohoz
    Roberta xx ❤

    VálaszTörlés
  2. Ejnye Lizzie szabad így viselkedni? :P Annyira imádom ahogy írsz! <3 Remélem nemsokára tudod hozni a kövi részt ^-^ Gratulálok a 78 feliratkozóhoz! <3

    VálaszTörlés
  3. 3 evad!!!!!! Kurv@ joooo! Szuper resz letf imadlak
    Puszi:M xoxo

    VálaszTörlés
  4. Wáá nagyon jó rész lett..!!;) Imádom a blogod!!!!!!!;D nagyon nagyon nagyon siees a kövivel pls...!!:)))
    Zsofi:))

    VálaszTörlés