Harry leül mellém az ágyra, én pedig reflexszerűen arrébb húzódok. A szemöldökét ráncolja, de nem szól semmit.
Ó te jó ég, minek jöttem ide?!
- Liz? - kérdezi Harry.
- Lizzie - mondom. Ne becézgessen. Ennyire nem vagyunk jóban.
- Lizzie, fogalmam sincs, hogy mivel érdemeltem ki, amiért úgy viselkedsz velem, mint egy darab szarral...
- A...
- Szeretném, ha nem vágnál közbe - mondja. - Komolyan nem tudom, hogy mit láthattál, amitől ennyire megváltoztak a nézeteid.
- Csak videókat.
- Itt is végignéztél legalább ezer videót. Ez mitől különbözik a másiktól?
- Nem különbözik - mondom. - Rájöttem, hogy Luke rossz ember volt, ahogy a banda többi tagja is.
- Akkor?
- Ettől függetlenül, még nem érzem úgy, hogy más lennél.
- Nem vagyok más, épp ez az, Liz! - emeli fel a hangját. - Ugyan az vagyok, akit szerettél!
- Egy gyilkos vagy - sziszegem.
- Megöltem azt, akit szerettél. Na és ? - rántja meg a vállát. - Ha én nem teszem, megtette volna ő, csak veled. Megmentettelek.
- De... te...
- Hányszor láttad azt a videót, ahol ránk támadnak? - húzza fel a szemöldökét. - Majdnem mindketten meghaltunk miattuk. Te meg még mindig ragaszkodsz hozzá!
- Nem ragaszkodom ! - kiabálok.
- Véresre horzsoltad a térded, a bőröd lila lett az ütésektől, a hajad meg kis híján kihullott attól az erőtől, mivel megtépett - mondja. - Meg akarod nézni, hogy lásd mi történt? - kérdezi, de mielőtt válaszolhatnék már a tévéhez is lép és berakja a lejátszóba a cd-t. - Ez az igazság, nem pedig az a sok baromság, amit a fejedbe ültettek.
Aztán elindul a videó.
Pontosan tudom, hogy mi van benne. Nagyon sokszor láttam, de ennek ellenére még mindig izgulok. Talán azért, mert én is benne vagyok, de igazából fogalmam sincs.
- Na? Még mindig egy kegyetlen gyilkos vagyok? - kérdezi.
Nem válaszolok, csak lehajtom a fejem. A hajam függönyszerűen omlik az arcom köré, így eltakarja a lehulló könnycseppjeimet.
- Hé - mondja gyengéden, aztán magához húz.
Nem ölelem vissza, mivel lefogja a karjaimat. Csak a mellkasába sírok.
- Megcsaltál - mondom zokogva.
- Csak egyszer - súgja remegő hangon.
- Akkor is megcsaltál.
- Annyira hiányoztál - folytatja. - Nem tudtam mit tegyek.
Lassan elhúzódik tőlem és ajkait az enyémre nyomja. Kissé megremegek az érzés miatt. Eddig nem engedtem, hogy becézzen, most pedig csókolózunk?
Mi a fene ütött belém?
- Utállak - mormolom a szájába, aztán felállok és kisétálok a szobából.
Kicsit megkönnyebbülök, amiért nem jön utánam és azért is, mert a szobánkban még nincs bent Mario.
Az ágyra vetem magam és teljesen betakarózva összegubózok. Értelmetlen gondolatok járnak a fejemben.
Nem kellett volna átmennem Harryhez.
Nem lett volna szabad visszacsókolnom.
Vissza kell vinnem az ingét.
A fenéket kell visszavinned.
/ Eleanor szemszöge /
Annak ellenére, hogy nem tetszik neki, hogy itt alszok, készségesen csinálja meg az ágyamat. A matracra lepedőt húz, aztán ráhajtja a takarómat, végül a párnámat felrázza és a végére dobja.
Ó te jó ég, minek jöttem ide?!
- Liz? - kérdezi Harry.
- Lizzie - mondom. Ne becézgessen. Ennyire nem vagyunk jóban.
- Lizzie, fogalmam sincs, hogy mivel érdemeltem ki, amiért úgy viselkedsz velem, mint egy darab szarral...
- A...
- Szeretném, ha nem vágnál közbe - mondja. - Komolyan nem tudom, hogy mit láthattál, amitől ennyire megváltoztak a nézeteid.
- Csak videókat.
- Itt is végignéztél legalább ezer videót. Ez mitől különbözik a másiktól?
- Nem különbözik - mondom. - Rájöttem, hogy Luke rossz ember volt, ahogy a banda többi tagja is.
- Akkor?
- Ettől függetlenül, még nem érzem úgy, hogy más lennél.
- Nem vagyok más, épp ez az, Liz! - emeli fel a hangját. - Ugyan az vagyok, akit szerettél!
- Egy gyilkos vagy - sziszegem.
- Megöltem azt, akit szerettél. Na és ? - rántja meg a vállát. - Ha én nem teszem, megtette volna ő, csak veled. Megmentettelek.
- De... te...
- Hányszor láttad azt a videót, ahol ránk támadnak? - húzza fel a szemöldökét. - Majdnem mindketten meghaltunk miattuk. Te meg még mindig ragaszkodsz hozzá!
- Nem ragaszkodom ! - kiabálok.
- Véresre horzsoltad a térded, a bőröd lila lett az ütésektől, a hajad meg kis híján kihullott attól az erőtől, mivel megtépett - mondja. - Meg akarod nézni, hogy lásd mi történt? - kérdezi, de mielőtt válaszolhatnék már a tévéhez is lép és berakja a lejátszóba a cd-t. - Ez az igazság, nem pedig az a sok baromság, amit a fejedbe ültettek.
Aztán elindul a videó.
Pontosan tudom, hogy mi van benne. Nagyon sokszor láttam, de ennek ellenére még mindig izgulok. Talán azért, mert én is benne vagyok, de igazából fogalmam sincs.
- Na? Még mindig egy kegyetlen gyilkos vagyok? - kérdezi.
Nem válaszolok, csak lehajtom a fejem. A hajam függönyszerűen omlik az arcom köré, így eltakarja a lehulló könnycseppjeimet.
- Hé - mondja gyengéden, aztán magához húz.
Nem ölelem vissza, mivel lefogja a karjaimat. Csak a mellkasába sírok.
- Megcsaltál - mondom zokogva.
- Csak egyszer - súgja remegő hangon.
- Akkor is megcsaltál.
- Annyira hiányoztál - folytatja. - Nem tudtam mit tegyek.
Lassan elhúzódik tőlem és ajkait az enyémre nyomja. Kissé megremegek az érzés miatt. Eddig nem engedtem, hogy becézzen, most pedig csókolózunk?
Mi a fene ütött belém?
- Utállak - mormolom a szájába, aztán felállok és kisétálok a szobából.
Kicsit megkönnyebbülök, amiért nem jön utánam és azért is, mert a szobánkban még nincs bent Mario.
Az ágyra vetem magam és teljesen betakarózva összegubózok. Értelmetlen gondolatok járnak a fejemben.
Nem kellett volna átmennem Harryhez.
Nem lett volna szabad visszacsókolnom.
Vissza kell vinnem az ingét.
A fenéket kell visszavinned.
__________________________________
/ Eleanor szemszöge /
Az ajtó előtt állok és nagyon halkan kopogok, aztán benyitok.
- Mi a fasz, El ? - kérdi.
- Hoztam a takarómat, a földön is elalszok - motyogom.
- Nem - morogja. - Egyszeri alkalom volt, nem alhatsz velem.
- Nem veled - nyüszítek. - A szobádban. A földön.
- Nem.
- Kérlek, nem bírok Louissal aludni.
- Rossz emberhez jöttél - rázza a fejét.
- Azt hittem, te talán megértesz...
- Megértelek, de kétlem, hogy bármi jó sülne ki belőle, ha a szobámban találnának.
- De nem alszunk együtt!
- Ez az utolsó, hogy itt éjszakázol - mondja, aztán az ágy alól előhúz egy matracot és rádobja a kezemben lévő takarót és párnát.
Annak ellenére, hogy nem tetszik neki, hogy itt alszok, készségesen csinálja meg az ágyamat. A matracra lepedőt húz, aztán ráhajtja a takarómat, végül a párnámat felrázza és a végére dobja.
Leveszem magamról a köntöst, így már csak egy póló és egy bugyi van rajtam.
- A picsába, Eleanor! - takarja el a szemét.
- Nem vagyok pucér - mondom mosolyogva. Ezt a reakciót tényleg nem vártam volna tőle. - Különben is, így szoktam aludni.
- A legjobb barátom barátnője vagy, velem alszol, ráadásul eléggé hiányos az öltözeted - morogja. - Neked teljesen elment az eszed.
- Nem alszom veled - ellenkezek megint. - A földön alszom, nem látod?! Ráadásul nem is fogunk lefeküdni, szóval nem értem, miért érzed magad rosszul.
- Csak máskor öltözz fel rendesen - morog. Megint.
- Akkor máskor is jövök - kuncogok, de mégis rosszul érzem magam. Szeretném, ha megoldódna köztünk Louissal ez a dolog... de nem hiszem, hogy ez sikerülni fog már valaha.
- Nem - mondja.
- Majd megbeszéljük - legyintek, aztán bemászok az 'ágyamba'. - Jó éjt, Harry.
- Neked is, Eleanor.
Aaa....Jo mint mindig. Ma lesz meg resz?? Siess a kovivel. :) <3
VálaszTörlésÚú!!! Nagyon jóóó!! :3 kedvenc blogom. Nagyon jól írsz! :D
VálaszTörlésNxX.
nagyonimádoom:3<3 zseniálisan írsz ezt meg kell hagyni!:D
VálaszTörlésPer-fect ❤❤❤
VálaszTörlésKoviiit ma vagy holnap pls ❤
Remelem holnap us lesz resz.jo lett
VálaszTörlésLecci lecci lecci lecci siess a kovivel *-* ♥
VálaszTörlésnagyon jóó lett! siess a köviveel :))
VálaszTörlésKovit kovit kovit :) <3
VálaszTörlésMikor jon kovi?:)
VálaszTörlés