-->

2014. szeptember 21., vasárnap

50. Rész

- Ez rohadtul veszélyes  Harry - figyelmeztette Ringo. - Több ezren lehetnek. Érted?!
- Nem érdekel - hisztizett. - Érted?! Harcolni fogunk.  Több száz banda van. Segíteni fognak nekünk.Ők képzett gyilkosok, nem pedig befenyített csicskák.
- Ez tényleg nagyon veszélyes, Harry - vakarta meg a tarkóját Louis. - Gondolj csak bele. Ha valamelyikőnkkel végeznek, az egész bandának vége van.
- Tudunk magunkra vigyázni - mondta Harry ellenmondást nem tűrő hangon. - Tudjátok mit? - állt fel a kanapéról, és elővette a telefonját. - Már most elkezdhetjük ennek az egésznek a megállítását.  Szólok az összes bandának, hogy gyújtsák fel a már elfoglalt területeket.
- Nem gyújtogathatsz kedved szerint! - sipított Edna. - Ártatlanok is meghallhatnak.
- Szóval azt akarod mondani, hogy fontosabb pár ismeretlen ember, mint a mi életünk?! - ordított Harry. - Kibaszottul te is meghalsz, ha nem öljük meg ezeket a gyerekeket!
- Tedd meg - intett Mario. - Hívj fel több bandát, hogy gyújtsák fel Izlandot. Állítsák be úgy, mintha vulkán tört volna ki.
Harry vigyorogva bólintott.
- Ciprusban vezettessetek ciánport a vízbe - folytatta Kellan. - Franciaországban pedig mérgező permetet az összes növényre. Ölessétek meg az állatokat.

Ezután már csak pár telefon csörgés és minden el volt intézve.

- És Írország? - kérdeztem.
- Oda mi megyünk - mosolyodott el Harry. Hirtelen eszembe jutott, hogy akkor is ilyen arcot vágott, mikor véresre szívta a nyakam.

***


- Izgulok a holnap miatt - suttogtam Harrynek. Az egyik vendégszobában voltunk és az ágyon feküdtünk, a szokásos felállásban, én Harry hasán, ő pedig alattam. 
- Hiába teszed - simított végig a hátamon. 
Bólintottam, majd a kezeimmel a mellkasán megtámaszkodva felnyomtam magam, és felültem a csípőjére.
Ajkaim az övére nyomtam, és csukott szemmel is láttam, hogy mennyire meglepődött. Persze ettől függetlenül nem fogta vissza magát.
Hirtelen fordított a helyzetünkön és a kezeimet a fejem fölé fogta. A fülemhez hajolt és vártam, hogy csináljon valamit. Nem sokkal később szemöldök ráncolva felemelte a fejét.
- Engedek egy kis vizet a kádba - mondta, majd elindult a fürdő felé.
- Kösz a burkolt célzást Harry - kiabáltam utána, mire hátrafordulva rám kacsintott.


Később a folyosó másik feléről kiabálva közölte, hogy mehetek. Egyik hátrány volt ebben a házban, hogy a szobákhoz nem tartoztak fürdőszobák, hanem külön volt egyetlen, a folyosó végén. Ami persze akkor nem lett volna gond, ha rajtunk kívül nincsenek még több tízen ezen az emeleten.

Aztán volt még egy gond, az pedig a lábam volt. Tényleg nehéz volt vele menni, különösen, hogy szinte minden lépésemre vigyáznom kellett, nehogy felszakadjon a sebem.

Fáradtan vánszorogtam át a fürdőbe. Az ajtót kinyitva egyből a szemem elé terült a szoba... és Harry csupasz feneke. A kád előtt állt, és mielőtt belelépett volna, gyorsan bezártam az ajtót, nehogy valaki valami mást is meglásson.

- Pedig azt hittem, hogy segítesz ezeket levenni - biggyesztettem le az ajkaim játékosan, miközben a ruháimra mutattam.
- Ezen bármikor segíthetünk - rántotta meg a vállát, majd elkezdett kiszállni a kádból.
- Majd megoldom egyedül - legyintettem és vigyorogva elfordultam.
Kikötöttem a melegítő nadrágom, ami így egyenesen a földre esett. A pólómat nem esett nehezemre levenni, úgyhogy gyorsan lekaptam a többi ruhadarabommal együtt. Egyedül a zoknimmal szenvedtem pár percet, de végül azt is megoldottam.

Harry csukott szemmel feküdt a kádban, és fejben megköszöntem neki, hogy nem nézte végig a vetkőzésem. Na meg imádkoztam, hogy anélkül be tudjak ülni a kádba, hogy észrevenne meztelenül.
Amúgy sem volt túl csábító a kinézetem, most pedig, hogy pár helyen a haj színemmel azonos a bőröm, még inkább taszító lehetek.

- Oh - nézett rám Harry, mikor beszálltam a kádba. A víz magas volt, a vállamig ért, viszont az én részemen egy kevéske hab sem volt, így az egész testemet szabadon kémlelhette. Amit persze nem hagyott ki. Szemei a melleimen időztek el, majd végignyalt az ajkán. - Gyors voltál.
- Befejeznéd ezt? - nevettem el magam hitetlenül.
- Mit? - ráncolta a szemöldökét.
- Konkrétan a melleimhez beszélsz Harry - mutattam az említett testrészeimre.
- Ne haragudj - nevette el magát, közben vizes kezével beletúrt a hajába. - Gyere ide - nyújtotta a kezét.
Óvatosan felálltam a kádba, és háttal Harry mellkasának dőltem. Kezeivel átölelt a hasamnál és apró köröket rajzolt ujjaival a bőrömre.
Közben ajkait a nyakamra nyomta és csókokat nyomott rá.

***

2014. Január 21. Kedd


Reggel hat óra volt, de már mindenki megreggelizett és összepakolta a cuccait. Összesen nyolc kocsival mentünk a repülőtérre, ebből egyet csak azért tartottunk fent, hogy a cuccaink is beférjenek.


Ugyanabban a felállásban utaztunk, így az én esetemben Niallel és Harryvel utaztam. Nem igazán tudtam, hogy most hogy lesznek a dolgok. Egy biztos, két óra múlva már a repülőn leszünk Írország felé.
Furcsa, hogy egy hónap alatt mennyi helyre eljutottam, és mennyi dolgot megtudtam. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy elhurcolnak. Azt meg végképp nem, hogy ha mégis, akkor ilyen lesz a sorsom.
Mindenki az iskolában és a szülők körében is rém híreket mondtak az elhurcolásról. Persze ez így is van, de nem kifejezetten ilyesfajta sorsra gondoltam.


- Itt vagy? - lóbálta a kezét az arcom előtt Niall.
Bólintottam.
- Harry beszélt hozzád.
- Annyit akarok elmondani, hogy hogy lesznek a dolgok a reptéren - nézett rám a visszapillantóból.
- Oké.
- Tehát az egész felszállás gyorsan fog történni, arra törekszünk, hogy szinte senki se vegyen észre minket. Nem szabad elméláznod, vagy másfelé figyelned. Világos, Liz?
- Rendben.
- Oké, szóval - folytatta Harry. - A reptéren külön várakozó termet kapunk, sokan lesznek ott. Mind az elhurcolás keretein belül dolgozó bandák lesznek. Több százan leszünk, tehát ne kószálj el. Ezek az emberek könyörtelenek, nem mindenki tudja, hogy kihez tartozol. Nem akarom hogy bajod essen.
- Rendben - bólintottam.
- Most pedig megérkeztünk, szóval csatold ki az öved, és amint megállt a kocsi, indulj el a bejárat felé. A kapunál ott már ott vár Louis és Eleanor.

Újból bólintottam, és ahogy kellett, egyből, mikor megállt a kocsi, kinyitottam az ajtót és a bejárat felé viharoztam.
A gyors lépkedés nehezemre esett, de próbáltam nem tudomást venni róla.
- Minden rendben - ölelt meg Eleanor.
Nemsokkal később Niall és Harry is ideértek, kezükben a csomagokkal. Az egyik nő, aki a felszállást segítette, a kijelölt várakozó termünkbe vezetett.
Harry elmondta, hogy mi hogy lesz, de hirtelen mindent elfelejtettem, ahogy beléptünk a terembe.
A több száz négyzet méteres területen öltönyös idős és fiatal férfiak foglaltak helyet. Mindegyik öltönyben volt és persze a jól látható fegyver a zsebben sem maradhatott el.

Harrynek tele volt a keze, de ettől függetlenül is összekulcsolta az övét az enyémmel. Ennyi gyilkossal egy légtérben, soha sem találtam volna ki, hogy mi tarthat biztonságban.  Nem találtam volna ki, ha Harry nem fogja meg a kezem.

Mert az ő kezei határozottan biztonságban tartottak.

8 megjegyzés:

  1. *-* Nem tudok soha mást írni, csak hogy fantasztikusan jó!! És annyira aranyos ahogyan alakulnak a dolgok! :3 Fantasztikus vagy és ez az "évad" is az volt a következő meg még jobb lesz! Egyébként mikor rakod a következőt?:)))) <3
    Puszi: Mesixx

    VálaszTörlés
  2. OMG ez valami fantasztikus lett! Alig várom aaz prológust nagyon siess! Sok pusszzziiikaaaa

    VálaszTörlés
  3. Nagyon várom a kövi részt!!!!:) siess vele:)izgulok!!

    VálaszTörlés
  4. Ur isten *----*
    Nagyon sajnálom, h mar is vege az 1 Évadnak,
    De ez az eddigi leges legjobb blog a világon: )))
    Imádom ❤❤❤
    Mar várom a 2. Évadot ^^

    VálaszTörlés
  5. Nem találok szavakat! Egyszerűen imádom! ^-^Nagyon várom már a következő évadot ^-^ Remélem hamar tudod hozni a következő részt! <3

    VálaszTörlés
  6. Hihetetlenül írsz... ezt a rész is fantasztikus. Már már szó szerint aggódol Liz miatt. Szegény lassan beleőrül, bár nem csodálom, remélem azért nem lesz nagy bajuk. És az előző részre vissza térve Luke Hammings-ről mintáztad Luke-ot? (legalábbis nekem ez ugrott be rögtön) Remélem sok sok évadot írsz még, hisz a történetből bőven kitelik. Csak így tovább ^^ Imádás <3 :*

    VálaszTörlés
  7. Szia nagyon jó lett. Imádom a blogodat. Már nagyon várom a 2. évadot. Egyszerűen csodálatosan írsz. Egy író veszett el benned :)

    VálaszTörlés