-->

2014. május 25., vasárnap

10. rész

Mikor beértünk a mosdóba egyből a falhoz nyomott a testével, a kezeivel a fejem mellett támaszkodott.
- Most meg kéne, hogy büntesselek - mondta vicsorogva. - remélem ezután nem jön majd Ringo azzal, hogy én is a bátyád vagyok.

 Kezei megtalálták a csípőmet, finoman simogatta. Azt hittem, hogy nem lesz kegyetlen.. de az volt. A finom simogatás közben néha-néha belecsípett a bőrömbe. A nemkívánatos érzés miatt fájdalmasan felnyögtem, és megugrottam.
- Hagyd abba kérlek - könyörögtem.
- Semmiképp.
Ajkait erősen az enyémnek nyomta, és az ő szokásaihoz híven erősen átdöfte a nyelvét a számba. Az egyik keze lejjebb vándorolt, egyenesen a fenekemre, a másik pedig jóval feljebb. Az a mellemet kezdte el masszírozni. Nyelve felfedezőtúrára indult a számban, és párszor beleharapott az ajkaimba.
A fenekemen lévő kezével felhúzta a ruhámat, majd egyre beljebb haladva simogatta a belső combomat. Vonaglottam az érzés miatt. A kezei most nem voltak durvák, nem úgy, mint az ajkai, ami szünetlen az enyémet kínozták.
Egy hirtelen mozdulattal egy ujját felhelyezte, mire fájdalmasan felnyögtem. Áttért a nyakamra, és azt csókolgatta, szívogatta. A keze égetett belülről, de őt nem érdekelte, tovább folytatta a kínzásom.
- Fogsz még az engedélyem nélkül beszélni? - kérdezte enyhén zihálva.
Nem bírtam megszólalni, még csak a fejemet sem tudtam mozgatni, annyira fájt minden testrészem, amihez hozzáért.
Bosszúból még egy ujját belém nyomta, így már kettővel kínzott.
- Válaszolj - morogta a fülembe, majd a nyakamon egy különösen érzékeny pontot kezdett el szívni.
Nem tehettem róla, de akaratlanul is felnyögtem, mikor a durva szívás helyét édes csókokkal fedte el. Az ujjai habár még mindig vészesen kitágítottak, már a fájdalom egy része élvezetté alakult át.
- Mást fogok beléd rakni, ha nem szólalsz meg - fenyegetett.
- Nem fogok beszélni - ziháltam.
- Mikor nem fogsz beszélni? - kérdezte, miközben az ujjaival körözött bennem. - Hm Lizzie?
Nemlegesen ráztam a fejem, nem tudtam és nem is akartam válaszolni. Biztos voltam benne, hogy ez nem az utolsó alkalom volt, hogy az engedélye nélkül szólaltam volna meg.
- Te akartad - sóhajtott, majd még egy ujját felnyomta.
Fájdalmasan felkiáltottam, de a kezével befogta a számat, így alig volt hallható  az ordításom.
- Ha nem fogadsz máskor szót ezzel foglak elhallgattatni. - mikor az ezzelt mondta, erősen nekem nyomta az ágyékát, így érezhettem már kemény férfiasságát.
Az érzés nem fájt, sokkal izgatóbb volt, mint amit az ujjaival csinált. Mikor nekem nyomta csípőjét nem bírtam visszafogni magam, amennyire tudtam hozzádörgölőztem, mire perverz mosolyra húzta a száját.
- Ejnye Lizzie - dorombolt a fülembe,  majd egy gyors mozdulattal kihúzta belőlem az ujjait, a lábaimat pedig szétfeszítette, és a csempéhez szorította.
Az ágyékát erősen nekem nyomta, az élvezettől pedig hangosan nyögdécseltem. Most mintha kiszállt volna belőle az a vadállat, ami az előbb kínzott. Gyengéden csókolgatta a bőröm, és sehol sem érintett meg fájdalmasan. Már nem kellett tartania a lábamat a falhoz, mert a lehető legszorosabban öleltem át vele a derekát.
- Basszameg - szitkozódott, majd nemsokára megéreztem a fehérneműmön forró élvezetét.
Leengedtem a lábam a csípőjéről, majd az ajtó felé indultam, reménykedve abban, hogy vége van.
- Hova - hova? - kérdezte, miközben visszahúzott a csuklómnál fogva. - Legközelebb remélem nem kell más eszközökhöz folyamodnom - mondta majd rányomta ajkait az enyémre.
Pár másodpercig ott tartotta, majd hirtelen elvette, összekulcsolta az ujjainkat, és kivezetett a mosdóból.


- Végre! - horkantott Phil. - Most hozzák a desszertet.
- Szerintem már mindketten megkapták - húzogatta a szemöldökét  Kellan. Ez az ember nagyon vicces kedvében van.
Nem szóltunk semmit a megjegyzéseire, amiket fogadni mernék, hogy még hangoztatni fog a vacsora( vagy korai reggeli) közben.
- Jól vagy? - kérdezte alig hallhatóan Niall.
Egy aprót bólintottam, majd próbáltam kicsikarni magamból egy kedves mosolyt.

A pincérek miután elvitték a főétel maradékot, a tányérokat, több nagyobb tálcával jöttek vissza, és sütis villával és tányérral.
- Csoki, málna és citromtorta - mutogatott a nő az édességekre. - Jó étvágyat!
Azzal ott hagytak  minket, és folytatódott az evés.
Mindenki elvett magának a szimpatikusabb szeletből, kivéve én. Sokáig gondolkodtam, hogy melyiket vegyem el, mivel a málnát, és a csokit is nagyon szeretem.
- Melyiket szeretnéd? - kérdezte Mario .
- Öhm.. a... cso.. vagy a mál....- nevetve megrázta a fejét, aztán a tányéromra rakta mindkettőt.
- Köszi - mondtam kedvesen, majd mohón falni kezdtem a tortát.

- Látszik, hogy testvérek vagytok - nézett rám és Niall-re Kellan. Jól van, lehet kicsit gyorsan, és nem túl gusztusosan ettünk. De nem mintha lenne vesztenivalóm.



***
 
- Örültem a találkozásnak - fogott kezet Louis a többiekkel, aztán a maradék fiú is így tett.
- Jövő hónapban ezt meg kell ismételnünk. - mondta Cliff. - Sziasztok.
 
Niall belém karolt, és kivezetett az autóhoz. A többiek előttünk mentek. 
 
- Mindjárt elalszok - ásítottam. 
- Hátra ülök melléd. - mosolygott. 
Boldogan bólintottam, mert ez azt jelentette, hogy nyugodtan elterülhetek rajta, miközben alszok, ráadásul még kényelmes is lesz.
 
Beültem hátra a buszba, Niall pedig ahogy ígérte mellém ült.  A vállára hajtva a fejem néztem ki az ablakon, de nemsokára elragadott az álomvilág.



És itt is van a 10. rész. Nem lett túl hosszú de remélem kárpótol benneteket az elején lévő rész ;) Ha tetszett iratkozzatok fel, írjatok kommentet! Ja, és Boldog Gyereknapot :DD
By.: 1DGirl

4 megjegyzés: